FEJÉR MEGYEI SPORTÁGI SZÖVETSÉGEK SZÖVETSÉGE
A L A P S Z A B Á L Y
A szövetség alapelveit, céljait, valamint a tagok jogait és
kötelezettségeit és a szövetség szervezeti felépítését alapszabályban rögzítik a
következők szerint:
I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK:
1. A szövetség neve: Fejér Megyei Sportági Szövetségek
Szövetsége
Székhelye: 8000 Székesfehérvár, Piac tér 12-14.
Pecsétje
(bélyegzője): Fejér Megyei Sportági Szövetségek Szövetsége
Székesfehérvár
(körbélyegző)
Alapításának éve: 1990.
2. A Szövetség önálló jogi személy, működési területe Fejér
Megye.
Jogállása: közhasznú szervezet.
A szövetségünk közhasznú tevékenysége hivatkozásának alapja
az 1997. évi CLVI. törvény 26. §. c.) 1., 4. és 14.
alpontja:
1. egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-,
egészségügyi rehabilitációs tevékenység
4. nevelés,
oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés
14.
sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján
folytatott sporttevékenység kivételével
Törvényességi felügyeletet ellátó szerv: Fejér Megyei
Főügyészség.
II. A SZÖVETSÉG CÉLJA, FELADATAI
3. A Szövetség célja: a megyében élő lakosság
testkultúrájának magasabb színvonalra történő emelése, testnevelési és
testkultúrális igények érdekképviselete, érdekvédelme.
Az 1996. évi LXIV.
törvényben a Fejér Megyei Önkormányzattal együttműködve a működési területén
figyelemmel kísérik a magyar sportban meghatározott célkitűzéseket, fejlesztési
elveket, irányokat.
Közhasznú tevékenysége az egészségmegőrzés, megelőzés és
a rendszeres sportrendezvények, bajnokságok rendezésében, lebonyolításában
jelentkezik.
A Szövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat,
szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem
nyújt.
4. A Szövetség legfontosabb feladatai:
- a megyében élő lakosság testnevelésének és sportjának,
ezen belül a szabadidő- és versenysport, valamint a természetjárás és turizmus
színvonalának folyamatos fejlesztése,
- kialakítja álláspontját a megye
sportfejlesztése érdekében és szorgalmazza azok megvalósítását,
- figyelemmel
kíséri a tagszövetségek tevékenységét, esetenként tájékoztatást kér és állást
foglal munkájukról és azt az állami sportirányítás és a Fejér Megyei
Önkormányzat elé terjeszti,
- összefogja azon szakszövetségek tevékenységét,
ahol egy rendezvényen több szövetség is közreműködik,
- a megyei sportági
versenyrendszer szervezeti és működési feltételét elősegíti,
- együttműködik a sportágakban érintett állami, társadalmi
sportszervezetekkel,
- közreműködik az éves
versenynaptár és ahhoz kapcsolódó költségvetés összeállításában,
- informálja a tagszerveteket a működéssel, gazdálkodással
kapcsolatos jogszabályi változásokról,
- segítséget
nyújt a tagszervezeteknek a versenyek- és rendezvények pénzügyi
lebonyolításában,
- ellátja a tagszervezetek adózási
és társadalombiztosítási feladatait.
III. A SZÖVETSÉG TAGSÁGA
A Szövetség tagjai lehetnek mindazon jogi személyek, akik
kinyilvánítják a Szövetséghez való csatlakozási szándékukat, elfogadják a
Szövetség alapszabályát és az elnökség felveszi őket tagjai közé.
5. A Szövetség rendes tagjai:
A Szövetség rendes tagjai lehetnek: önálló jogi
személyiséggel társadalmi szervezetként nyilvántartásba vett megyei
sportszövetségek, köztestületként működő országos sportági szakszövetségek
megyei szervezetei.
6. A tagsági viszony keletkezése:
a.) alapító tagsággal,
b.)
tagfelvétellel.
A tagfelvételt kezdeményezni kell a jogi személynek a
Szövetséghez címzett kérelemmel.
Jogi személyeknek
egyidejűleg a kérelemhez csatolniuk kell az alapszabályukat.
A tagfelvételről az elnökség dönt.
A
felvételt megtagadó határozat ellen a Szövetség közgyűléséhez lehet fellebbezni,
melyet a következő közgyűlés tárgyalni köteles.
7. A tagsági viszony megszűnése:
a.) a Szövetség megszűnésével;
b.) a tagszervezet megszűnésével;
c.)
kilépéssel;
d.) kizárással.
Kizárást csak fegyelmi eljárás lefolytatása alapján hozott
jogerős büntetésként lehet alkalmazni. Kizárási ok lehet a Szövetséget, annak
alapszabályát súlyosan sértő tevékenység, cselekedet, magatartás: ha
kötelezettségeinek nem tesz eleget, felszólítást kapott ezek miatt, ezért az
elnökség által létrehozott ad hoc fegyelmi bizottság ügyében első fokon kizárást
tartalmazó döntést hozott.
IV. A TAGOK JOGAI ÉS
KÖTELEZETTSÉGEI
8. a.) A tagok jogai:
- részt vehet a Szövetség tevékenységében és
rendezvényein;
- jogi személyiségű szervezet
választott küldöttei útján képviseltetheti magát a közgyűlésen és részt vehet a
határozathozatalban;
- a küldöttek választhatók a
Szövetség vezető szerveibe;
- észrevételeket,
javaslatokat tehet, illetőleg véleményt nyilváníthat a Szövetség, valamint annak
szervei működésével kapcsolatban;
- ajánlásokat tehet
a Szövetséget, annak szerveit érintő kérdések megtárgyalására;
- rendkívüli testületi ülés összehívását kezdeményezheti az ok és cél
megjelölésével;
- tag kizárását
kezdeményezheti;
- betekinthet a Szövetség irataiba,
nyilvántartásaiba;
- felvilágosítást kérhet a
Szövetség bármely vezető tisztségviselőjétől;
-
részesülhet a Szövetség rendelkezésére álló támogatásokból;
- pályázatot adhat be a Szövetség által vagy közreműködésével
meghirdetett témákban;
- részesülhet a Szövetség
által biztosított kedvezményekben és szolgáltatásokban.
b.) A tag kötelezettségei:
- a Szövetség alapszabályának és vezető szervei által hozott
határozatoknak végrehajtása,
- a Szövetség munkájának
támogatása, a Szövetség céljainak megvalósítására irányuló tevékenységben való
részvétel,
- sportemberhez méltó sportszerű és
fegyelmezett magatartás tanúsítása.
V. A SZÖVETSÉG SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE
9. A Szövetség szervei:
a.) a Szövetség közgyűlése,
b.) a
Szövetség elnöksége,
c.) a Szövetség felügyelő
bizottsága.
10. A Szövetség legfőbb szerve a jogi személyiségű
szervezetek küldötteiből álló küldöttközgyűlés (továbbiakban: közgyűlés).
A Szövetség rendes közgyűlését évenként egy alkalommal,
illetve szükség szerint kell összehívni.
a.) A közgyűlés összehívása:
- A Szövetség közgyűlésére meg kell hívni a tagokat, illetve
azok küldötteit.
- A közgyűlés időpontját a Szövetség
elnökségének legalább 30 nappal korábban meg kell állapítani.
Annak helyéről, időpontjáról és tervezett napirendjéről,
valamint a beterjesztett javaslatokról a tagokat, illetve azok küldötteit
írásban értesíteni kell legalább 30 nappal a közgyűlés előtt.
A meghívás a székhelyen, a faliújságon is kifüggesztésre
kerül.
- Rendkívüli közgyűlést kell összehívni:
= ha azt a tagok legalább 1/3-a írásban kéri, megjelölve a
napirendet;
= ha a Felügyelő Bizottság vagy elnökség
működésképtelenné válik;
= ha a bíróság
elrendeli.
Az összehívásról az elnökségnek 30 napon belül gondoskodni
kell.
b.) A közgyűlésen szavazati joggal rendelkeznek:
- jogi személyiségű tagszervezetek küldöttei (2-2 fő
szervezetenként),
- a közgyűlésen részt vevő
küldötteket a jogi személyiséggel rendelkező tagszervezetek saját körben, saját
szabályaik szerint választják.
Minden küldöttet egy-egy szavazat illet meg.
A küldöttek mandátuma 1 éves időtartamú, közgyűléstől
közgyűlésig érvényes, kivéve, ha az adott szövetség visszavonja.
c.) A közgyűlés határozatképessége:
A közgyűlés határozatképes, ha a szavazásra jogosultak 50
%-a + 1 fő jelen van.
Határozatképtelenség esetén
elhalasztott közgyűlést 30 napon belül össze kell hívni, mely az eredeti
napirendre felvett kérdésekben a megjelentek számára való tekintet nélkül
határozatképes.
d.) A közgyűlés napirendje:
- a közgyűlés napirendjét az elnökség terjeszti a közgyűlés
elé.
- a rendes közgyűlés napirendjének az alábbi
napirendi pontokat kötelezően tartalmaznia kell:
= a
szövetség tevékenységéről szóló beszámoló jóváhagyása;
= a felügyelő bizottság beszámolója;
= a
szövetség tagjainak kellő időben beterjesztett javaslatai
Az előző bekezdésben említett javaslatokat abban az esetben
lehet tárgyalni, ha azokat a közgyűlés előtt legalább két héttel az elnökséghez
beterjesztették.
A határidő után érkezett, vagy a
közgyűlésen beterjesztett javaslatokat akkor lehet a közgyűlésen tárgyalni, ha a
küldöttek 2/3-a javasolja az előterjesztés megvitatását.
e.) A közgyűlés hatásköre:
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
- az alapszabály megállapítása, módosítása;
- a Szövetség éves költségvetésének megállapítása;
- a Szövetség programjának meghatározása, elfogadása;
- az elnökség és a felügyelő bizottság beszámolójának
elfogadása;
- a Szövetség feloszlásának vagy más
szervezettel való egyesülésének kimondása;
- a
Szövetség vezető szerveinek (elnökség, felügyelő bizottság), vezető
tisztségviselőinek megválasztása;
- szervezetekbe
való be- és kilépés;
- mindazok a kérdések, amelyeket
a jogszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, illetőleg amelyeket a
közgyűlés saját hatáskörébe vont;
- a közhasznúsági
jelentés elfogadása (1997. évi CLVI. törvény 19. §.-a szerint)
- a tagdíj összegének elfogadása.
f.) A közgyűlés határozathozatala:
- A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, egyszerű
szótöbbséggel hozza.
Szavazategyenlőség esetén a közgyűlés elnökének
szavazata dönt.
(A közgyűlés elnöke a Szövetség mindenkori
elnöke.)
- 2/3-os szótöbbség szükséges:
=
a Szövetség egyesülésének, feloszlásának kimondásához,
= a Szövetség alapszabályának elfogadásához, illetve
módosításához,
= a Szövetség éves költségvetésének
megállapításához.
- A határozathozatalban nem vehet részt az a személy, aki
vagy akinek közvetlen hozzátartozója a határozat alapján:
a.) kötelezettség vagy felelősség alól
mentesül
b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve
a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
- Az ülések zavartalan lebonyolításáról a levezető elnök
gondoskodik.
- A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell
készíteni.
Ennek tartalmaznia kell az időponton túl a közgyűlésen
elhangzottak lényegét, valamint a javaslatokat és a hozott határozatokat, azok
hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát,
A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető
írja alá és két, a közgyűlés elején megválasztott tag hitelesíti.
- A határozatokról az érintetteket kézbesítés útján írásban
értesíteni kell, illetve a székhelyén a faliújságon
kifüggeszteni.
- A közgyűlés határozatai az
érdekeltség igazolása mellett bárki számára nyilvánosak és a Szövetség irodáján
hozzáférhetőek.
- A közgyűlés ülése nyilvános, de a
közgyűlés indokolt esetben zárt ülést rendelhet el.
g.) A közhasznú működéssel kapcsolatos szabályok
/1997. évi CLVI.tv.III. fejezet 7.§. (2)/ szerint
a Szövetség mint közhasznú szervezet:
- a főtitkár gondoskodik olyan nyilvántartás vezetéséről,
amelyből a vezető szerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a
döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható (Határozatok
Tára),
- a vezető szerv döntéseit az érintettekkel
írásban közli.
A tevékenységének és gazdálkodásának
legfontosabb adatait a Fejér Megyei Hírlapban nyilvánosságra
hozza.
- a Szövetség működésével kapcsolatosan
keletkezett iratokba, az érdekeltség igazolását követően 14 napon belül bárki
betekinthet a szervezet irodáján,
- a Szövetség
működéséről az éves, nyilvános közgyűlés keretén belül számol be.
Az
eseményeken bárki részt vehet.
- a Szövetség
közhasznú szolgáltatásairól, igénybevételük módjáról a Fejér Megyei Hírlapban és
az évente kiadásra kerülő éves versenynaptárban tájékoztat.
- az éves közhasznúsági jelentés elkészítése,
- a Szövetség éves
programjait versenynaptárban rögzíti.
h.) A vezető tisztségviselők megválasztása:
- A közgyűlés hatáskörébe tartozik a következő vezető
tisztségviselők megválasztása:
=
elnök
= elnökség tagjai
=
a felügyelő bizottság elnöke és tagjai.
- A vezető tisztségviselőket a közgyűlés 4 évi időtartamra
választja, egyes jelölés esetén nyílt szavazással, többes jelölés esetén titkos
szavazással, szó-, illetve szavazati többséggel. Szavazategyenlőség esetén a
szavazást meg kell ismételni.
A vezető tisztségviselők újraválaszthatók.
- Nem lehet vezető tisztségviselő:
= az, akit bíróság jogerősen végrehajtható szabadságvesztésre ítélt,
mindaddig, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól
nem mentesült,
= az, aki a választást megelőző két
éven belül olyan közhasznú szervezetnél töltött be vezető tisztséget, amely az
adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette
ki,
= az, akinek közvetlen hozzátartozója tagja a
felügyelő bizottságnak.
- Az elnökség a közgyűlés előtt legalább egy hónappal
megalakítja a jelölő bizottságot, amelynek feladata a tagok javaslatainak
összegyűjtése, összegzése.
Az ennek alapján
elkészített, személyre szóló javaslatot a jelölő bizottság elnöke terjeszti a
közgyűlés elé.
- A vezető tisztségviselők
megválasztásához 50 % + 1 szavazat szükséges.
- Ha a
felügyelő bizottság létszáma bármilyen okból csökken, az elnökség köteles
rendkívüli közgyűlést összehívni.
- A vezető
tisztségviselők visszahívhatók.
A visszahívást a közgyűlésnek címzett bizalmatlansági
indítvánnyal kell kezdeményezni a küldöttek legalább 1/3-ának
akaratnyilvánításával.
11. A Szövetség elnöksége
a.) Az elnökség hatásköre:
- A Szövetség tevékenységét két közgyűlés közötti időben a
Szövetség elnöksége irányítja.
Az elnökség valamennyi - a Szövetséget érintő - kérdésben
jogosult határozni, kivéve azokat, amelyeknek eldöntését az alapszabály a
közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalta, vagy amelyeket a közgyűlés saját
hatáskörébe, illetve más szerv hatáskörébe utalt.
- Az elnökség feladatai és hatásköre:
- a Szövetség rendes és rendkívüli közgyűlésének
előkészítése, összehívása és napirendjének megállapítása;
- a Szövetség törvényes és alapszabály szerinti működésének
biztosítása;
- a közgyűlési határozatok végrehajtása,
illetve a végrehajtás ellenőrzése;
- a Szövetség
működésével kapcsolatos Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítése,
módosítása;
- a Szövetség éves programjának
összeállítása;
- olyan bizottságok létrehozása és
megszüntetése, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe, ezen
bizottságok vezetőinek és tagjainak megbízása, felmentése;
- a Szövetség rendes tagjainak támogatása;
- javaslattétel állami és egyéb elismerések
adományozására;
- kapcsolattartás az állami
szervekkel és társadalmi szervezetekkel;
-
tagfelvételi kérelmek elbírálása;
- dönt minden olyan
kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés hatáskörébe;
- dönt a rendkívüli, a költségvetésben szereplő, valamint az
előirányzatot meghaladó kiadásokról.
Dönt a
költségvetési előirányzatok évközi módosításairól, átcsoportosításáról.
- a főtitkár megbízása, felmentése;
- előkészíti, véleményezi a közgyűlés elé kerülő
előterjesztéseket.
b.) Az elnökség tagjai:
- Az elnökség létszáma 7 fő, amelyet megválasztáskor a
közgyűlés határoz meg.
- Az elnökségnek csak olyan
nagykorú magyar állampolgár lehet tagja, aki nincs eltiltva a közügyek
gyakorlásától.
- Az elnökség tagjai:
- elnök
- elnökségi tagok (6
fő).
Az elnökség tagjai tisztségüket társadalmi megbízatásként
látják el, költségtérítésre jogosultak.
- Az elnökségi tagok jogai és
kötelezettségei:
= az elnökségi üléseken és az
elnökség határozatainak meghozatalában való részvétel;
= észrevételek, javaslatok tétele a Szövetség működésével
kapcsolatban;
= megbízás alapján a Szövetség
képviselete;
= a Szövetségi határozatok és ajánlások
megtartása, végrehajtása.
- Az elnökségi tagság megszűnik:
= a mandátum lejártával,
=
felmentéssel,
= visszahívással,
= lemondással.
c.) Az elnökség működése:
- Az elnökség megállapítja munka- és
üléstervét.
- Az elnökség évente három alkalommal,
illetve szükség szerint ülésezik.
- Rendkívüli ülést
kell összehívni, ha azt az elnök, a felügyelő bizottság elnöke, vagy az
elnökségi tagok egyharmada az ok és cél megjelölésével
indítványozza.
- Az elnökségi ülések nyilvánosak, de
az elnökség indokolt esetben zárt ülést rendelhet el.
- Az elnökségi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni a felügyelő
bizottság elnökét.
- Az elnökség üléseiről
jegyzőkönyvet kell írni, melyet az elnök és jegyzőkönyvezető írnak alá.
A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülés időpontját, az
ülésen elhangzott lényeges észrevételeket, valamint döntéseket, azok hatályát,
illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát.
A döntésekről az érintett szerveket, személyeket írásban értesíteni
kell.
Az elnökség döntései bárki számára nyilvánosak,
és a Szövetség irodáján hozzáférhetőek (Határozatok Tára).
A nyilvántartásban rögzíteni kell az elnökség döntéseinek tartalmát,
időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók személyét,
számarányát.
- Az elnökség üléseit a munkatervben meghatározottak szerint
az elnök hívja össze.
Az elnökségi ülés helyéről, idejéről és napirendjéről az
elnökség tagjait és a meghívottakat legalább egy héttel korábban írásban
értesíteni kell a napirendek közlésével egyetemben.
- Az elnökség akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok
több mint fele megjelent.
- Az elnökség működéséért a
közgyűlésnek tartozik felelősséggel.
d.) Az elnökség határozathozatala:
- Az elnökség döntéseit nyílt szavazással, egyszerű
szótöbbséggel hozza.
Szavazategyenlőség esetén az
elnök, távolléte esetén az elnökségi ülést levezető elnök szavazata
dönt.
- A döntéshozatalban nem vehet részt az a
személy, aki vagy akinek közvetlen hozzátartozója a döntés alapján
a.) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,
vagy
b.) bármilyen más előnyben részesül, illetve a
megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
12. A Szövetség elnöke
a.) A Szövetség legfőbb vezető tisztségviselője a Szövetség
elnöke.
Az elnök az elnökség közreműködésével
irányítja és vezeti a Szövetség tevékenységét.
b.) Az elnök feladata és hatásköre:
- az elnökségi ülések vezetése;
-
a Szövetség képviselete;
- az alapszabály és egyéb
szabályzatok, valamint a közgyűlési, elnökségi döntések végrehajtásának
irányítása, ellenőrzése;
- a Szövetségi testületek
munkájának figyelemmel kísérése, javaslattétel azok
napirendjére;
- aláírási és utalványozási
jogkör;
- kapcsolattartás a tagszervezetekkel és
egyéb szervekkel;
- javaslattétel a bizottságok, más
szervezeti egységek elnökeire és tagjaira;
- döntés
mindazon ügyekben, melyek nem tartoznak a közgyűlés, az elnökség vagy más szerv
kizárólagos hatáskörébe;
- munkáltatói jogkör
gyakorlása a főtitkár felett;
- mindazoknak a
feladatoknak az ellátása, amelyeket jogszabály vagy más határozat hatáskörébe
utalt.
c.) Az elnök távollétében, vagy akadályoztatása esetén a
képviseleti jogkörét a Szövetség elnökségének egy tagjára
átruházhatja.
d.) Az elnök feladatát társadalmi
munkában látja el és tevékenységéért a közgyűlésnek felelős.
13. A Szövetség főtitkára
A főtitkár feladata és hatásköre:
- összehangolja a Szövetség tevékenységét, az elnökség, a
bizottságok és a munkaviszonyban álló dolgozók munkáját, előkészíti az elnökségi
üléseket,
- szervezi a közgyűlés és az elnökség
határozatainak végrehajtását,
- gondoskodik a
közgyűlési, elnökségi ülések jegyzőkönyveinek vezetéséről, őrzéséről, a
határozatok és egyéb Szövetségi nyilvántartások vezetéséről,
- intézkedik és dönt a közgyűlés és az elnökség által hatáskörébe
utalt ügyekben,
- aláírási és utalványozási joga
van,
- rendszeres kapcsolatot tart állami és
társadalmi szervekkel, a Szövetséget anyagilag és erkölcsileg támogató
szervekkel, szponzorokkal,
- irányítja a Szövetség
propaganda munkáját,
- munkáltatói jogkör gyakorlása
a munkaviszonyban álló dolgozók felett.
14. A Szövetség elnökségi tagja:
- rendszeresen és tevékenyen részt vesz:
- a Szövetség feladatainak meghatározásában és megvalósításában, a
határozat előkészítésében és meghozatalában;
- a
gyűlés és az elnökség határozatai végrehajtásának
ellenőrzésében;
- felelős a gazdasági, pénzügyi,
szakmai és egyéb kérdésekben hozott elnökségi határozatokért, kivéve, ha
ellenvéleményét kifejezetten fenntartotta és azt írásban
kinyilvánította.
15. A Felügyelő Bizottság:
- A közgyűlés a tagok sorából 4 évi időtartamra 3 főből álló
Felügyelő Bizottságot választ, az 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései szerint
a felügyelő szervi teendők ellátására.
- Nem
választható és nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, illetve
könyvvizsgálója az a személy, aki
= az elnökség
elnöke vagy tagja,
= a szervezettel a megbízatásán
kívül más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképpen nem
rendelkezik,
= a szervezet cél szerinti juttatásaiból
részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli
szolgáltatásokat és a szervezet tagjainak a tagsági jogviszony alapján nyújtott
cél szerinti juttatást,
= az a-c. pontokban
meghatározott személyek hozzátartozója (1997. évi CLVI. tv. 8.
(2) bekezdés).
- A Felügyelő Bizottság elnökből és két tagból áll,
testületként működik.
Üléseit szükség szerint tartja
a bizottság elnökének meghívása alapján.
- A
Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha mindhárom tagja jelen van,
döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza.
- A
Felügyelő Bizottság feladat- és hatásköre, jogosítványai:
= A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a szervezet működését és
gazdálkodását, amelynek során vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet
munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, a szervezet
könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.
= A Felügyelő Bizottság (elnöke útján) köteles az intézkedésre
jogosult elnökséget tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról
szerez tudomást, hogy a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a
szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt,
amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az
elnökség döntését teszik szükségessé. Amennyiben a döntés meghozatala a
közgyűlés hatáskörébe tartozik, úgy az elnökségnél köteles kezdeményezni
rendkívüli közgyűlés összehívását.
= A fentiek
szerint köteles eljárni a bizottság akkor is, ha a vezető tisztségviselő
felelősségét megalapozó tény merült fel.
= Amennyiben
a Felügyelő Bizottság indítványára 30 napon belül az elnökség vagy a közgyűlés
összehívása nem történik meg, úgy mindezek összehívására a Felügyelő Bizottság
is jogosult.
= Ha a fenti eljárás nem vezet
eredményre, illetve az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása
érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a bizottság köteles
haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó
szervet.
- A Felügyelő Bizottság elnöke, illetve az
általa megbízott tagja az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt
vehet.
- A Felügyelő Bizottság elnöke tevékenységének
tapasztalatairól évente köteles a közgyűlésnek beszámolni.
- A Felügyelő Bizottság ügyrendjét a fenti alapszabályi előírások
keretein belül az 1997. évi CLVI. tv. előírásait figyelembe véve maga állapítja
meg.
Elfogadott ügyrendjét a tagság körében közzé kell
tenni.
VI. A SZÖVETSÉG GAZDÁLKODÁSA ÉS
VAGYONA
A Szövetség éves költségvetés alapján
gazdálkodik.
16. A Szövetség bevételi forrásai:
a.) állami támogatás vagy adomány,
b.) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül
kapcsolódó bevétel,
c.) az egyéb cél szerinti
tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó
bevétel,
d.) a szervezet eszközeinek befektetéséből
származó bevétel,
e.) egyéb, más jogszabályokban
meghatározott bevétel,
f.) a vállalkozási
tevékenységből származó bevétel,
g.)
tagdíj.
17. A Szövetség költségei:
a.) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen
költségek (ráfordítások, kiadások),
b.) az egyéb cél
szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások,
kiadások),
c.) a vállalkozási tevékenység érdekében
felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások),
d.) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült
közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell
megosztani.
18. A Szövetség vagyona:
a.) készpénz (bankbetét, folyószámlán levő
összeg),
b.) pénzre szóló követelés,
c.) értékpapír,
d.) ingatlan és ingó
vagyon,
e.) vagyoni értékű jog.
A Szövetség vagyona oszthatatlan.
19. A Szövetség bevételeivel önállóan gazdálkodik,
tartozásaiért saját vagyonával felel.
A Szövetség tagjai és tagszervezetei,
annak tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
20. A Szövetség vállalkozási tevékenységet csak közhasznú
céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve
végezhet.
A gazdálkodása során elért eredményét nem
osztja fel, azt legfontosabb feladatainak elvégzésére fordítja.
21. A Szövetség gazdálkodását a társadalmi szervezetek
gazdálkodási tevékenységéről szóló jogszabály rendelkezései szerint
végzi.
22. A főtitkár a tagokról tagnyilvántartást vezet.
23. A Szövetség csak olyan pénzügyi forrást fogadhat el,
amely a Szövetség önállóságát és függetlenségét nem befolyásolja.
24. A Szövetség bankszámlája feletti rendelkezési jogot a
Szövetség elnöke és főtitkára együttesen gyakorolja.
VII. A SZÖVETSÉG MEGSZŰNÉSE
25. A Szövetség megszűnik:
a.) feloszlással,
b.) más
szervezettel történő egyesüléssel,
c.)
feloszlatással,
d.) megszűnésének
megállapításával.
26. A Szövetség megszűnése esetén vagyonának
felhasználásáról a közgyűlés rendelkezik.
Ha a Szövetség feloszlatással szűnt meg, illetve megszűnését
állapították meg, abban az esetben a hitelezők kielégítése után megmaradó
vagyonát a tagok és tagszervezetek között kell felosztani.
VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A Szövetség felügyelete:
A Szövetség feletti adóellenőrzést a szervezet székhelye
szerint illetékes adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának
ellenőrzését az Állami Számvevőszék, a törvényességi felügyeletet pedig - a
közhasznú működés tekintetében - a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség
látja el.
A Szövetségben esetlegesen keletkező
fegyelmi ügyek kivizsgálására, elbírálására az elnökség háromfős ad hoc fegyelmi
bizottságot hozhat létre.
A bizottság döntése ellen
jogorvoslatért az elnökséghez lehet fordulni.
A
Szövetség elnökségének és közgyűlésének esetleges törvénysértő határozatát a
Szövetség bármely tagja - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a
bíróság előtt megtámadhatja.
A határozat megtámadása
a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a
végrehajtást felfüggesztheti.
A jelen alapszabályban
nem szabályozott kérdésekre az 1989. évi II. tv., az 1997. évi CLVI. tv. és
egyéb vonatkozó jogszabályok rendelkezései irányadók.
Jelen alapszabályt a Szövetség 1999. november 24. napján
megtartott közgyűlése elfogadta.
Székesfehérvár, 2005. május
23.